Tisztelt Olvasók!
Sokorópátka több épített- és természeti szépségben, szellemi termékben, tárgyi javakban bővelkedik, illetve helyi hagyomány, ünnep, kiemelt rendezvény kötődik hozzá. Ezek közül az alábbiak, amelyre közösségünk a leginkább büszke lehet, mely méltán kifejezi identitásunkat és különlegessége folytán kincseskamránkba kívánkozik.
Fogadják szeretettel!
Dr. Vehrer Adél a Sokorópátkai Település Értéktár Bizottság elnöke,
Bassák Attila polgármester, Inotay Gusztávné, Jelencsics Éva, Vehrer Ferencné
a Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság tagjai.
Települési értékeink:
- Vörös barátok mondája
- Trianon emlékmű
- Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom, Sokorópátka
- A világ legnagyobb székelykapuja és az Összetartozás Parkja Sokorópátkán
- Kellermayer Lajosné Vági Gizella okleveles szülésznő szakmai hagyatéka
1. Vörös barátok mondája
A hagyomány szerint a sokorópátkai Harangozóhegyen állt hajdan a vörös barátok, vagyis templomos lovagok kolostora, akik domináns szerepet játszottak a falu történetében.
Sokorópátkán ismerik és ma is őrzik a vörös barátok mondáját. Hajdani várukra, alagútjaikra, illetve elrejtett kincseikre, duhajkodásaikra, fiatal asszonyok és lányok elrablására emlékeznek.
Ma is beszélnek a vörös barátok visszajáró kísérteteiről, élnek mindazok az évszázadok óta hagyományozódó elbeszélések, melyek a vörös barátok bűneiről és bűnhődéséről szólnak.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
A mondakör kutatója a sokorópátkai származású Dr. Vehrer Adél néprajzkutató, egyetemi docens. Az alábbi műveiben foglalja össze a vörös barátok mondájának vonatkozásait: Edelényi – Vehrer Adél: A harangozóhegyi vár története a sokorói szájhagyományban. 2003. Községi Önkormányzat Sokorópátka.
Edelényi Adél: A templomos-monda a sokorói szájhagyományban. 2007. Községi Önkormányzat Sokorópátka.
Edelényi Adél: Templomos lovagok az európai néphagyományban. Doktori Mestermunkák Sorozat. 2004. Gondolat Kiadó. Budapest, második kiadás: Globe Edit Kiadó, Saarbrücken, Németország, 2018.
(https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/79739)
http://www.gymsmo.hu/cikk/a-voros-baratok-mondaja.html
A Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság helyi értékké nyilvánította 1/2015. STÉB határozatával és kulturális örökség kategóriába sorolta.
A monda nemzeti érték, a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság is kulturális örökség szakterületen megyerikummá nyilvánította.
Javaslattevő mindkét esetben Dr. Vehrer Adél volt.
2. Trianon Em
lékmű
Trianon Emlékmű
Az emlékmű 2021-ben készült, 2,4 méter magas, 1,6 méter széles. Horváth László fafaragó művész alkotása. Anyaga fa. Az emlékmű alatt időkapszulát helyeztek el a következő szöveggel: „Készült az ÚR 2021. évében.”
A művész így mutatja be az emlékművet: „A törzs, mely életfa motívum, kapcsolódás az anyaföldhöz, úgy, ahogy mi magunk is ragaszkodunk a gyökereinkhez.
A törzs több dolgot is jelent. Megjelenik egy emlékkép a Fehérlófiából. Az új életet adó női jelleg is felismerhető a kis keresztet hordozó szív alatt. A megcsonkítás és keresztre feszítés után már csak egy út maradt a csonka végtagnak. A nagy Magyarország egésze az egységre szólít bennünket. Megvilágosodás történik a Szent Korona fényében és kéri a teremtőt, hogy vesse ránvigyázó tekintetét és óvjon minket. A földi teremtett világ és az égi teremtő erő jellemezte a történelmi Magyarországot és az itt élő eleinket. Ezt a példátlan erőt és egységet szakították szét azok az államok feletti erők, melyek féltek a magyarok által képviselt erkölcsi rendtől és hitvilágtól. A magyarok feltámadása ott van az emlékmű írott és képi mondanivalójában, csak ehhez fel kell nőni, először lélekben, aztán tettekben. Az emlékmű lelke pozitív gondolatokat ébreszt, láttatja a szép jövőt.”
Indokolás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Nemzeti Összetartozás Napján, 2021. június 4-én megtartott trianoni megemlékezésünkön kb. ötszázan találkoztunk több településről, hogy együtt avathassuk fel azt az emlékművet, amelyet Vajda Péter a Sokorói Tájegység Egyesülés elnöke kezdeményezésére adományból állítottunk fel, gyönyörű környezetben. A megvalósításban Sokorópátka Község Önkormányzata – Bassák Attila polgármester irányításával, – a civil szervezetek és magánszemélyek is részt vettek. Kara Ákos országgyűlési képviselő avatta fel, Tóth Antonin plébános szentelte fel. A sokorópátkai templombúcsú, október második vasárnapja tiszteletére Veres András megyés püspök mondott misét az emlékműnél, melyet fáklyás felvonulás követett. Hagyományt szeretnénk teremteni a búcsúi zarándok misével.
Mindkét alkalommal több százan voltunk együtt a járvány miatti kényszerű korlátozások után, hogy kifejezhessük, ragaszkodunk nemzeti értékeinkhez, magyar hagyományainkhoz.
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
https://www.google.com/maps/place/Trianon+eml%C3%A9km%C5%B1/@47.5002477,17.6887051,3a,75y/data=!3m8!1e2!3m6!1sAF1QipNmZSsw1CCI_7kjdL8bijJN4XxzoINrSik8ZNyP!2e10!3e12!6shttps:%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipNmZSsw1CCI_7kjdL8bijJN4XxzoINrSik8ZNyP%3Dw129-h86-k-no!7i1081!8i720!4m5!3m4!1s0x476bdb0025c7e289:0xad030ee1d92cc8a2!8m2!3d47.5002477!4d17.6887051
https://www.kisalfold.hu/galeria/nemzeti-osszetartozas-napja-megemlekezes-sokoropatkan/?fbclid=IwAR0nNbzTUrcZIh4zIy1TzXq5OeFrDDozXcT17J24TAgr43rv-olzjLMz9zU
https://www.facebook.com/photo/?fbid=4009310812497700&set=pcb.4009314945830620
https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=348314880411510&id=114797797096554
A Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság épített környezet szakterületen helyi értékké nyilvánította 2/2021.(12.10.) STÉB határozatával.
Javaslattevő Vehrer Ferencné a Sokorópátkai Értéktár Bizottság tagja volt.
3. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom, Sokorópátka
Öreg utca 69. szám alatt található a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom, mely 1913-ban épült.
Alapkövét Sokorópátkai Szabó István, mint a község bírója, – későbbi országgyűlési képviselő, kisgazda miniszter – tette le. 1926-ban orgonát készíttetett. 1937-ben és 1938-ban három új harangot kapott a templom. Az egyik a Magyarok Nagyasszonya, a másik a Szent Imre harang, a harmadik pedig a KALOT Ifjúság harangja volt. Az utóbbi harang 1970-ben került az Újtelep végére, mivel a földosztás után az ifjúság ott telepedett le.
A főoltár egyidős a templommal. Három szobor van rajta. Középen a Magyarok Nagyasszonya, királyi korona van a fején, egyik karján a kis Jézus, a másik kezében szenteltvíz hintő van. Ez ritka ábrázolás.
Alatta Szent István király fiatalon, koronázási díszben, palásttal, jogarral, országalmával.
Mellette Szent László lovagi díszben, alabástrom a kezében. Ritkaságnak számít, hogy nem páncél sisak, hanem korona van a fején.
1941-ben Pandúr József festőművész a templombelsőt kifestette. A szentéjt és a hajót épített ív választja el, mely mennyei jelenetet ábrázol. Középütt a Szentháromság. Az atya szakállas öregember, pápai korona, tiara van a fején. Két kezével tartja a keresztet a megfeszített Krisztussal. Atya kebléből repül ki a Szentlélek, galamb alakban. Angyalok kara látható körülötte mindkét oldalról, különböző méretű és korú angyalok, szárnyas női alakkal ábrázolják őket. Egyikük a tisztelet jeléül tömjénezi a Szentháromságot. Néhány angyal fehér lepellel fogja fel Jézus csepegő vérét.
A templomhajóban Kis Szent Teréz szobra van, keresztet és rózsákat tart a kezében. Vele átelemben Szent József szobra van, karjában a kis Jézussal, liliommal a kezében. Hátul van a Szent Antal szobor, a szegények segítője.
Később került a szentéjbe a Jézus szíve festmény, ez korábban a plébánia hivatalban volt.
Ernszt Antal plébános üvegezett kápolnát választott le, ott van a szent sír, felette Veronika kendője a kereszttel.
Kőből van a szemben miséző oltár, márványlappal, mozgatható felolvasóval.
Fenn a karzaton van az orgona. A bejáratnál emléktábla van a második világháborúban meghalt hősökről. Az utcafrontnál az első világháborús hősök emlékműve látható.
Sokorópátkának a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom a jelképe.
A Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság épített környezet szakterületen helyi értékké nyilvánította 1/2024.(07.31.) STÉB határozatával.
Javaslattevő Vehrer Ferencné a Sokorópátkai Értéktár Bizottság tagja volt.
4. A világ legnagyobb székelykapuja és az Összetartozás Parkja Sokorópátkán
Sokorópátkán a Győri úton található a világ legnagyobb, székely népi motívumokkal díszített kapuja.
A közúton átívelő kapu 10 és fél méter magas, 16 méter széles, és 28 négyzetméter faragott felülete van. 
Lábazatában 70 köbméter beton és 2 tonna vas van.
A kapulábak szélessége 50 centiméter, vastagsága 36 cm. A két kaputükörbe a hatvannégy vármegye címerének befaragása folyamatban van. Összsúlya tizenegy és fél tonna. A kivitelezéséhez szükséges faanyagot Erdélyből szerezték be.
A kezdeményezők – a Sokorói Tájegység Egyesülés, valamint a Pannonhalmi Tájegység Vállalkozók Egyesülése – a Sokoró Kapuját a nemzeti összetartozás Kárpát-medencei szimbólumaként, példa nélküli összefogással építették meg. A közel 50 millió forintos beruházás megvalósítása kizárólag közösségi összefogásból, adományokból, társadalmi munkával valósult meg. Fő szervező Vajda Péter a Sokorói Tájegység Egyesülés elnöke. Felavatására és felszentelésére a Nemzeti Összetartozás Ünnepén, 2023. június 3-án került sor.
A Kaput ölelő Összetartozás Parkja, közel 2600 négyzetméteres, amely nem szervesen kapcsolódik a Kapuhoz, de kiegészíti azt. Olyan elemek kerültek kialakításra, melyek méltó környezetet biztosítanak a világ legnagyobb székelykapujának.
A Park főbb elemei:
– hármashalmon álló országzászló
– esőbeálló és tűzrakóhely
– színpadként is használható kápolna-installáció
– a kaput és annak létrejöttét, a támogatókat bemutató információs felületek
– a Sokoró térség őshonos gyümölcsfajtáiból telepített fasor
– parkoló és feltáró út életfa alakzattal.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A világ legnagyobb székely kapuja található Sokorópátkán. Egyedi, különleges, esztétikus turisztikai nevezetesség. Két alkalommal volt, ezután minden évben június 2-án nemzeti összetartozás ünnepség lesz ezen a helyszínén. Találkozunk és együtt ünnepelünk a határon túli magyarokkal. Hagyományt teremtünk ezzel.
A Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság épített környezet szakterületen helyi értékké nyilvánította 2/2024.(07.31.) STÉB határozatával.
Javaslattevő Dr. Vehrer Adél a Sokorópátkai Értéktár Bizottság elnöke volt.
5. Kellermayer Lajosné Vági Gizella okleveles szülésznő szakmai hagyatéka
Letöltés/megtekintés: Bába Gizi néni ertektar dokumentumok (.pdf)
Vági Gizella 1888. november 5-én született Lovászpatonán. Apja Vági Mihály főerdőőr, anyja Szűr Zsófia volt. Férje, Kellermayer Lajos kőművesmester (1880.09.06. Lovászpatona-1958.02.07. Sokorópátka) a templom építésével kapcsolatos munkalehetősége hozta a családot Sokorópátkára. Egyetlen gyermekük Kellermayer József (kereskedő), 1909.08.31-én még Lovászpatonán született. A végleges lakhelyükül szolgáló, a mai Kossuth Lajos u 57. szám alatti, telket 1921-ben vásárolták. Itt építették fel a családi házukat, amelynek utcafronti részén a későbbiekben kocsmát és vegyesboltot üzemeltetett fiúk József. (A ház egy része a mai napig áll.)
Kellermayer Lajosné Vági Gizella bábaoklevelét 1912. június 17-én kapta kézhez, melyet Szekszárdon, a Magyar Királyi Bábaképző Intézetben szerzett meg. Okleveles szülésznőként 1912 és 1955 között 43 éven át látta el a bábamesterséggel kapcsolatos teendőket Sokorópátkán és környékén.
1971-ben, 83 éves korában hunyt el. Férjével, fiával, menyével és unokájával közös sírban nyugszik a sokorópátkai temetőben.
Tevékenységéről fennmaradt dokumentumok: a szekszárdi magyar királyi Bábaképző Intézet által kibocsátott oklevele 1912-ből, a vizsgamunkájának kézzel írt részletes leírása, továbbá az általa vezetett szülések jegyzőkönyve, 1912. október 12. és 1915. szeptember 25. közötti adatokkal. Az iratokat kiegészíti két neki címzett, témába vágó képeslap, néhány őt is ábrázoló fényképfelvétel, egy őt is megszólaltató újságcikk (Népszabadság 1960.05.04.), valamint nyugdíj igényjogosultsági igazolványa és egy 1949. szept. 17-i postai feladóvevény A Népjóléti Miniszteri Személyügyi Előadónak címzett küldeményről. (Olyan személyes tárgyi emlékek is megmaradtak, mint pl. a bakelit szipkája, vagy a munkája során használt bábakötényei.)
A közösség érdekében végzett több évtizedes munkája közismertséget és köztiszteletet
eredményezett a bábaasszony számára, aki Sokorópátka első ismert, állandó lakosú, okleveles egészségügyi szakembere volt. A több mint 2000 személy közül sokan még ma is élnek, akiknek a világra jöttében segédkezett. Az utána fennmaradt iratok a település egésze szempontjából érdekes és értékes kordokumentumoknak számítanak. Emlékezetét Pátkai Tivadar író novellái is őrzik. (Nagyothalló angyal, A kőrisfa árnyéka)
A Sokorópátkai Települési Értéktár Bizottság egészség és életmód szakterületen helyi értékké nyilvánította 3/2024.(07.31.) STÉB határozatával.
Javaslattevő és a hagyaték őrzője: Porubszky Helga, Kellermayer Lajosné dédunokája.
